Mindenki hallott már a probiotikumokról, de senki se tudja, valójában mennyi mindenre is jók, illetve, hogy hatásuk csak legenda-e, mint amilyen a homeopátiás szereknek, vagy vajon tényleg segítenek? Az, hogy milyen régóta foglalkoztatja az embereket ez a kérdés, az is bizonyítja, hogy már az Ótestamentumban is bizonyos mértékben megemlítik őket. A Biblia szerint Ábrahám hosszú életének titkát a sok aludttej fogyasztásának is köszönheti. Na de, hogy jön ez a probiotikumokhoz? Úgy, hogy az aludttej fermentált tejterméknek számít, ami mint később kimutatták, telis-tele van probiotikummal.
Maga a probiotikum elnevezést először 1965-ben használták, azóta pedig intenzív kutatása ez a biológiának. De ahhoz, hogy beszélni tudjunk ezekről, tisztázzuk, mik is azok. Számos definíciója van, ebből egyesek a bél mikroflórájára tett pozitív hatást emelik ki (1974. Parker: Olyan organizmusok és élő anyagok, amik hozzájárulnak a bél mikrobális egyensúlyához), de a modernebbekben már megjelenik általános megelőző és terápiás voltuk is (Charteris és munkatársai: olyan mikroorganizmusok, melyek elfogyasztva pozitív hatással lehetnek bizonyos kóros állapotok megelőzésében és gyógyításában).
A számos különböző definíció után eredendő a kérdés, hogyan lehet eldönteni, hogy egy mikroorganizmus probiotikumnak számít–e vagy sem? A Havenaar és Huis In’t Veld társaság szerint a következő kritériumoknak kell teljesülniük ehhez: teljesen biztonságos a befogadó szervezetre, stabil az étel közegében, antibiotikum rezisztens, ellenáll a bél savasságának és a hasnyál-mirigy szekrétumainak, tolerálja az ételadalékokat és gátolja a patogének megtapadását. Nyilván egy mikroorganizmus nem feltétlen tud megfelelni mindezen követelményeknek, főleg mivel ezek rengeteg különböző törzsből származhatnak. A ma leggyakrabban használt probiotikum törzsek és fajok a következők. A tejsavas baktériumokból: Lactobacillus, Bifidobacterium,Streptococcus. Míg az élesztő származékokból: Saccharomices boulardii.
Most, hogy tisztáztuk mik azok a probiotikumok, nézzük meg ezek bélrendszerben betöltött szerepét! Mint tudjuk, a tápcsatorna egyik fontos feladata, hogy akadályt képezzen a külső és belső környezet között, hogy megvédje a szervezetet a kóros anyagok bejutásától. A probiotikumok ezt a védelmi szerepet segítik elő, fizikai és funkcionális akadályok építésével.
Fizikai akadályokhoz soroljuk azt, hogy a probiotikumok képesek pozitívan befolyásolni a sejtek közti áteresztőképességet (szoros/réskapcsolatok befolyásolásával), ami az oldható anyagok diffúzióját szabályozza. Sok esetben ennek a megváltozása okozza az emésztési zavarokat pl: étel-intolerancia, hasmenés, bélfertőzések. A másik fontos fizikai barrierre gyakorolt szerepük a nyálkarétegre való pozitív hatásában rejlik, mivel a nyálkaréteg az elsődleges, amin át kell jutniuk a patogéneknek a sikeres megtelepedéshez. A probiotikumoknak szövet, illetve nyálkatápláló hatásai vannak, sőt a vastagbél mikrobolyhait is segítenek visszaépíteni, illetve gátolják a kórokozók nyálkában való megtelepedését és szaporodását.
Funkcionális akadályoknak nevezzük a probiotikumok azon pozitív hatását, ami az immunitáshoz és a gyulladás gátlásához köthető, azaz nem közvetlen érintkezéssel valósul meg. Jól megalapozott, hogy a mikroorganizmusok jelenléte elengedhetetlen a bél immunrendszerének működéséhez. Szerepe van például a bélhám lymphociták (a fehérvérsejtek immunitásban szerepet játszó csoportja) és az ellenanyag termelő sejtek megfelelő működésében. És bár még nem megfelelően bizonyított, és számos kutatásra van még szükség, segíthetnek az allergiás reakciók ellen is. Kutatók kimutatták azt is, hogy a probiotikumok képesek módosítani a hámszövetek gyulladás-közvetító anyagait, így csökkentve a bél gyulladásos tüneteit is, sőt a gyulladás megelőzésében is szerepet játszanak.
Mint láthattuk, a probiotikumoknak számos hatása van, de ez nem csak a védelmi szerepükben nyilvánul meg. A probiotikumok képesek hozzájárulni a bél három fő funkciója közül (egyet kivéve) az összeset: segítenek az étel emésztésében, segítenek felszívni a vizet és az elektrolitokat, és segítenek a táplálék mozgatásában.
A probiotikumok emésztésjavító hatásait főleg háziállatokban dokumentálták, emberi kísérletekben inkább a laktóz elégtelenség kezelését tárták fel jól. Sok kutatás kimutatta, hogy a laktózérzékenyek laktóz emésztése javult, ha tej helyett azonos mennyiségű joghurtot fogyasztottak. Ennek oka, hogy a joghurt hatására nőtt a vékonybélben a bakteriális béta-galaktozidáz mennyisége és így csökkent a laktózmennyiség. Az, hogy a probiotikumokat más bélrendszerben előforduló anyagok lebontására is használjuk, egy nagyon új és intenzíven kutatott terület, ami a biotechnológia feladatává vált.
A probiotikumok másik két jótékony hatása sajnos csak kevésbé igazolt. Ebből az egyik, hogy a víz felszívásában segítenek. Ez alapvető feltevés, mivel probiotikum kezelés után megszűnik a hasmenés, ami legfőbb tünete, hogy a víz képtelen visszaszívódni a székletből. A másik, hogy segítenek a tápanyag mozgatásában. Bár kimutatták, hogy a tápanyagáramlás sebessége lassabb a csíramentes állatokban, mint a mikroorganizmusokat tartalmazókban, sajnos ennél pontosabb eredményeket nem kaptak.
Láthatjuk, hogy a probiotikumok tényleg és bizonyítottan hatásosak rendkívül sokféle megbetegedésre, legyen az afta a nyálkahártyán, hasmenés, bélgyulladás vagy gyomorfekély, azonban számos kutatásra van még szükség, hogy ezen mikroorganizmusok összes hasznos tulajdonságát kiaknázhassuk. Remélem, ezek után mindenki szed majd probiotikumot antibiotikumos kezelés alatt, még ha eddig nem is!
Forrás:
Best practice & research:
Probiotics: what are they? What are their effects on gut physiology?
doi: 10.1016/S1521-6918(03)00075-1